Tourinform pont

Mecsek-Hegyhát

A Mecsek hegység északi előterét alkotó Mecsek-Hegyhát 200 négyzetkilométeres területe közel háromszög alakban ékelődik be a megye két jelentős dombvidéke, a Völgység és a Zselic közé. A Mecsek-Hegyhát a megye egyik legerdősebb vidéke, az erdők aránya eléri a 46 százalékot. A Baranya-csatorna völgyében lápos és réti talajokon összefüggő, üde rétek zöldellnek. A szelíd dombvidéken osztozó települések, a megye más régióihoz hasonlóan aprófalvak, csupán Sásd - a megye egyik legfiatalabb városa -, illetve Mágocs lakossága haladja meg a 3000 főt. A római korban a Baranya-patak völgye Pannónia tartomány egyik legfontosabb észak-déli irányú útvonalának: Mursa (Eszék) - Sopianae (Pécs) - Gorsium (Tác) - Brigetio (Ószőny) része. Ez az út érintette a mai Magyarszék, Oroszló és Sásd területét. A következő évezredek pusztításai ennek a fontos - sokszor hadi úttá váló - útnak a következményei. Így ezen a vidéken csak néhány műemlék ill. műemlék jellegű épület található. E tájon szintén a római kortól kezdve folyt szőlőtermesztés - ezen hagyomány folytatásaként a környező települések, köztük Magyarszék fontos feladata a "Mecsek Borút" turisztikai népszerűsítése. A vidék természeti kincsekben gazdag terület, amit a környéken gyakori, szénkutatófúrások igazoltak 1965-ben. A kutatók 550 méteres mélységből 44 Celsius  fokos hőmérsékletű termálvizet tártak fel Magyarhertelend mellett. A termálfürdő fejlesztése megkívánta, hogy újabb kutat mélyítsenek. Ez az 1979. évi fúrás már 62 Celsius-fokos vizet hozott a felszínre. A termálvíz káliumot és nátriumot tartalmaz, hidrokarbonátos jellegű ásványvízként tartják számon. Fontos szerepet játszott a falvak életében - az erdőgazdálkodás, állattartás mellett - az agyagipar (tégla- és kerámiagyártás), takácsipar. A Mecsek-Hegyhát Üdülőkörzet Baranya megye és egyben a Dél-Dunántúl legváltozatosabb, természeti értékekben leggazdagabb vidéke. A vadban bővelkedő erdők, a völgyekben megbúvó kis falvak, a fürdésre, horgászásra, vízisportok űzésére alkalmas tavak (Orfű), termál- és hidegvizű strandok (Magyarhertelend és Sikonda), gyógyító klímájú cseppkőbarlang (Abaliget) - ez mind megtalálható egy 10 km sugarú körben. A változatos táj izgalmas szépsége, az erdők, szántóföldek, legelők közt megbúvó hangulatos falvak nyugalma, természeti értékeket megőrző, sőt gyarapító emberi beavatkozások olyan együttest alkotnak, amely a Mecsek-Hegyhát Üdülőkörzetet hazánk és Európa egyik igen kedvelt kiránduló- és turistaparadicsomává teheti.

Köszöntő: 
Turizmus: 

Falunkról bővebben...

Magyarszék a Mecsek-Hegyhát egyik legjelentősebb, az Árpád-kor óta lakott települése. Az egykori római kereskedelmi útvonalon fekvő község ma is több közlekedési útvonal csomópontja. Az első 1332-ből származó írásos emlékben a település Zeek néven szerepel, később Szék néven volt ismert. A török hódoltság idején is lakott települést a XIII. századik magyarok majd német telepesek lakták. A mai település formáját 1930 körül Németszék, Magyarszék, és Kishertelend összevonásával nyerte el. A második világháború után, mint Baranyában annyi helyen, itt is a német lakosságot kitelepítették és helyükre felvidéki magyarokat hoztak. A római katolikus templom 1758-ban, barokk stílusban épült. A plébánia és a szentháromság szobor műemlék jellegűek, védelem alatt állnak. A község központjában található Faluház, nem csak az itt élők, hanem a környező települések lakói részére is gazdag kulturális programokat nyújt. A község méltán lehet büszke az országos eredményeket is elért, kiváló Német Nemzetiségi Fúvószenekarra, valamint a Nyugdíjas kórusára. A hagyományait őrző település (szüreti felvonulásáról is nevezetes) egyik legrangosabb rendezvénye azonban a Széki Szalma Feszt (Jakabhavi Folklór Fesztivál), amely 2012 évben már tizedik alkalommal kerül megrendezésre, hazai és határainkon túl élő hagyományőrző csoportok közreműködésével. Az intézményi (8 osztályos német nemzetiségi iskola, óvoda, posta, orvosi rendelő, gyógyszertár, könyvtár) és kereskedelmi ellátottság csaknem teljes. Magyarszék a Mecsek lábánál egy gyönyörű völgykatlanban húzódik meg, szőlővel telepített dombokkal körülölelve. Községünk természeti adottságai jó lehetőséget biztosítanak erdei kirándulásokra, vadászatra, borturizmusra. A  Széki Borrend Egyesület folytatja a több száz éves borkultúra hagyományát, amelynek eredményeiről a Borrend Egyesület vendégváró pincéjében bor trezorokban tartott borok kóstolásával győződhetünk meg. A pince mellett, amely a plébániaudvarról nyílik, helyezkedik el Magyarszék Település Tájháza. Ahol nemcsak berendezett szobák, hanem az állattartás és földművelés eszközei és a régi istállók is megtekinthetők. A mindig szívesen látott és az átutazó vendégeknek is egyaránt állnak rendelkezésére az egyre gyarapodó magánszálláshelyek. A változatos táj izgalma, az erdők, szántóföldek, legelők közt megbúvó falu szépsége, és az ott élők derűs vendégszeretete együttesen járul hozzá az idelátogatók gondtalan kikapcsolódásához. A település szlogenjéből "Magyarszék a természetes falu" adódóan a helyi vállalkozások, és a helyi kispiac mutatja be a saját készítésű méz és sajtok, aszalt gyümölcsök régi hagyományait. A turisták kényelmét szolgálja a helyiek által működtetett lovas kocsi és hintó, amellyel kirándulást tehetnek a környező fürdőkbe vagy a dombokon elhelyezkedő pincékhez.

Turizmus: 
Subscribe to RSS - Tourinform pont